A VESZPRÉMI HONVÉD HORGÁSZEGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN
2016.
Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szabályozásaira a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott „Egyesület Alapszabálya egységes szerkezetben” a szövegezését az alábbiak szerint állapította meg:
Az Alapítók az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV, valamint a 2013évi. V. törvény alapján módosítják a Veszprémi Honvéd Horgász Egyesület Alapszabályát.
I.
Az egyesület adatai
1./ Az Egyesület neve: Veszprémi Honvéd Horgászegyesület
2./ Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém Jókai út. 31-33
3./ Az Egyesület működési területe: Dunántúl, Balaton
4./ Cél szerinti besorolás: egyéb egyesület
5./ Megyei nyilvántartási száma: 19-02-70405
6./ Országos nyilvántartási száma: 70405
7./ Eljáró bíróság neve: Veszprémi Törvényszék
8./ Bejegyző határozat. 19. PK.70405/1989/14
Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja:
a.) horgász-sport fejlesztése, népszerűsítése;
b.) tagjai részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása;
c.) sporthorgászattal is hozzájárulni a szabadidő kulturált eltöltéséhez;
d.) az egyesület tagjainak a horgász-etika tiszteletben tartása, a természet szeretet- és védelmére való nevelés;
e.) az egyesület törvényes keretek közötti működésének biztosítása;
f.) az ifjúság nevelése a vízi élet, horgászat, környezetvédelem szeretetére.
2./ Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület meghatározott célkitűzésének érdekében:
a.) biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket;
b.) biztosítja a halállomány védelmét, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások az Országos horgászrend, valamint az Egyesület szabályainak megtartását;
c.) rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeret gyarapításában;
d.) az Egyesület feladatai eredményes ellátásához igényli a honvédségi alakulatok, intézmények támogatását, anyagi segítségét
e.) az Egyesület céljával összefüggő gazdasági tevékenységet folytat;
f.) az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól támogatást nem fogad el, képviselőjelölteket nem állít, politikai választásokon jelölteket nem támogat;
g.) anyagi lehetőségei szerinti mértékben hozzájárul a Magyar Honvédség 54. Veszprém Radar Ezred II. Kiképzési, Oktatási, Regeneráló Központ (továbbiakban: MH 54. Veszprém Radar E. II. KORK) Csopaki Bázisán létesített horgásztanya működtetéséhez.
h.) közreműködik a Balaton halállománya, illetve általában a természet védelmének megóvásában;
i.) közreműködik új Balatoni horgászrend kialakításában és ennek, valamint az Országos Horgászrend szabályainak betartásában.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. Az Egyesület a valamely érdek képviseleti szövetség keretében önállóan fejti ki tevékenységét.
IV.
A vagyoni hozzájárulás
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét, a közgyűlés állapítja meg melyet egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára átutalás útján megfizeti meg.
Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, kell megfizetni.
V.
A tagság
. 1./Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja Az Egyesületnek jogi személy, pártoló, tiszteletbeli, felnőtt és ifjúsági tagjai lehetnek.
2./ Az Egyesületnek az lehet tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, illetve Egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt, a horgászatot nem keresetképpen űzi, továbbá igazolja, hogy a horgászati alapismeretekből bizottság előtt eredményes vizsgát tett.
3./ Ifjúsági tagnak lehet felvenni a 14. évet betöltött de 18. éven aluli fiatalokat, a szülő írásbeli beleegyezésével. A 18. életévet betöltött fiatal – az ezzel járó anyagi kötelezettségek vállalása esetén – kérheti a teljes jogú taggá való felvételét.
4./ A 18. életévüket betöltött, valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, valamint a rászoruló nyugdíjasoknak az Egyesület közgyűlése tagdíj kedvezményt adhat, ha ezt az érintett írásban kéri.
5./ A jogi személy tagsági viszonyát, az Egyesület tevékenységében való részvételének részletes szabályait az Egyesület vezetősége és a jogi személy vezetője együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
6./ Pártoló és tiszteletbeli tag anyagilag, illetve szakmai, erkölcsi, elvi támogatásával elősegítheti az Egyesület céljainak teljesítését.
· A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében, melynek mértéke minimum 2.000,- forint.
· A pártoló és tiszteletbeli tagok számáról a közgyűlés dönt.
· E tagok tanácskozási és javaslattételi joggal az Egyesület bármely testületi ülésére
meghívhatók.
· A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt, vezető tisztségviselővé nem választható.
· A pártoló tag az egyesület által nyújtott szolgáltatásokban nem részesül"
7./ Az Egyesület tagja nem magyar állampolgár is lehet.
8./ Kettős tagság megengedett.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
1./ A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat kitöltésével, a felvételt kérő aláírásával kell kinyilvánítani, melyhez két egyesületi tag ajánló támogatását is be kell szerezni. Az ifjúsági tagok felvételénél szülői beleegyezés is szükséges.
2./ A felvételről az Egyesület vezetősége dönt. A vezetőség döntését a felvételről, vagy elutasításáról a jelentkezővel közölni kell. A felvétel elutasító vezetőségi határozat ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be az Egyesület közgyűléséhez.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az elnökséghez intézett kilépési nyilatkozatával indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban, – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget.
Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ az egyesület útján a szövetségtől horgászjegyet igényelni
d./ a horgászjegy birtokában területi jegy váltására és az abban feltüntetett vízterületen horgászatra.
e./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
f./ az egyesület irataiba betekintetni
g./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. Egy tag csak egy meghatalmazót képviselhet.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
3./ A tagok kötelesek:
· Az Egyesület alapszabályát, a közgyűlés és a vezetőség határozatait betartani, illetve az azokban foglaltaknak eleget tenni.
· Védeni az Egyesület tulajdonát, a megállapított tagdíjat és az egyéb díjakat az Egyesület pénztárába az előírt határidőig befizetni.
·Az Egyesület közgyűlésén részt venni és tevékenyen közreműködni az Egyesület munkájában.
· A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, valamint az egyesületi, illetve az egyes vízterületeken érvényes korlátozó intézkedéseket betartani és betartását elősegíteni.
· A fogási naplót az előírtak szerint vezetni, az előírt határidőre az Egyesület vezetőségének megküldeni. Aki ezt elmulasztja, a tárgyévre állami horgász- engedélyt csak a büntető díj megfizetése mellett kaphat.
· Vizek partjainak, valamint a horgászhelyek tisztaságára ügyelni. Az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az Egyesület vezetőségének jelezni.
· Éves horgászegyesületi tagdíját legkésőbb a tárgyév július 30.-ig befizetni. A horgászegyesület azon tagját, aki a tárgyév július 30.-ig a tagdíjfizetési kötelezettségét nem rendezte, a vezetőség a tagok közül törli.
· Évente a vezetőség által meghirdetett környezetvédelmi munkában részt venni, és legalább 8 óra munkát teljesíteni. A környezetvédelmi munkát a vezetőség e feladatra kijelölt tagja rögzíti és igazolja. A környezetvédelmi munka elmulasztása a közgyűlés által elfogadott és az éves horgászrendben meghatározott összegű díjfizetéssel jár.
· A belépő új tag a közgyűlés által évente a közgyűlés által meghatározott egyszeri belépési díjat megfizetni. Új tagnak minősül az Egyesület korábban volt tagja is, amennyiben tagsági viszonya bármely oknál fogva megszűnt.
· A saját horgászcsónakkal rendelkező tag az egyesületi közgyűlés által meghatározott kikötő használati díjat megfizetni.
· A horgászegyesület tagja köteles betartani és betartatni az egyesület horgászrendjét.
9.§.
1./ A tagság megszűnik:
a.) elhalálozás;
b.) kilépés;
c.) törlés;
d.) kizárás következtében.
2./ A kilépési szándékot - a következő évre vonatkozóan - a tárgyév végéig írásban kell az Egyesület vezetőségének bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a tag köteles az évi tagdíjat megfizetni. E kötelezettség alól az Egyesület vezetősége – alapos okok esetén – egyéni elbírálás alapján részben, vagy egészben mentesítést adhat.
3./ Azt a tagot, aki a tagdíjat az alapszabályzatban meghatározott határidőig nem fizette meg, a vezetőség a tagok sorából törli. A törlés nem érinti az Egyesületnek a hátralékos taggal szemben fennálló esetleges egyéb díjakra vonatkozó követelését.
4./ Kizárással az veszti el tagságát, akit az Egyesület Erkölcsi-Etkai Bizottsága jogerős határozattal kizár az Egyesület tagjai sorából.
5./ Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik. A már befizetett tagdíj visszafizetéséről egyénenként kell dönteni, vissza nem követelhető.
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
c./ Felügyelő Bizottsága
d./ Erkölcsi-etikai Bizottság
A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.
A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
.
Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A tisztségeket maguk között osztják el.
15. Vezető tisztségviselők.: Elnök, Titkár, Gazdasági felelős, Tanyagazda, Horgászmester.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
1Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az egyesület Elnökét akadályoztatása esetén a titkár vagy a gazdasági felelős helyettesíti
A vezető tisztségviselők munkájukért költségtérítésbe részesülhetnek, kfle. törvénybe meghatározott bizonylatok alapján.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
X.
1. A Közgyűlés az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából Felügyelő Bizottságot hoz létre.
2. A Felügyelő Bizottság csak a Közgyűlésnek alárendelt testület.
3. A Felügyelő Bizottság három tagú, az Elnököt és külön a két tagot a Közgyűlés választja, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, közvetlen választással, határozott időre, 5 évre. Felügyelő Bizottsági tagságot külső személy is betölthet.
4. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésen évente beszámol tevékenységéről.
- A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja.
- A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze, a Közgyűlés összehívására vonatkozó eljárás szerint.
- Az ülés határozatképes, ha azon a Bizottsági tagok 2/3-a, két fő jelen van.
- A Felügyelő Bizottság döntéseit, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni.
- A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a Felügyelő Bizottság Elnöke és egy, jegyzőkönyv hitelesítésre felkért jelen levő Bizottsági tag írja alá.
- A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület könyveibe, irataiba bármikor betekinthetnek, ezekről másolatot készíthetnek.
5. A Felügyelő Bizottság feladatai:
- az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
- a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
- tagdíjak befizetésének ellenőrzése;
- az éves beszámoló felülvizsgálata;
- a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
- a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
- az Egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
- az Elnök, az Elnökhelyettes, illetve az Elnökség tagja,
- az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- a fent meghatározott pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Erkölcs-etikai Bizottság:
1./ Az Erkölcsi-etikai Bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg: létszám 3 fő (elnök és két tag).
2./ Az Erkölcsi-etikai Bizottság első fokon eljár az Egyesület tagjainak fegyelmi ügyeibe.
3./ A Bizottság tevékenységét a közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat alapján végzi.
4./ A Bizottság évente egyszer köteles tájékoztatni a vezetőséget a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonásokról.
5./ Tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
6./ Az Erkölcsi-etikai Bizottság elnöke az elnökségi üléseken rendszeresen részt vesz.
7./ Az Etikai-erkölcsi Bizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megegyeznek a Felügyelő Bizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal.
XI.
Záró rendelkezések
Az Egyesület megszűnik
1. jogutód nélkül szűnik meg a - a Ptk. 3:48. 3:83-84 §-aiban szabályozott feltételek bekövetkeztekor
- a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Feltéve, mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek
A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Az Egyesület képviseletére jogosult
Elnök neve: Szűcs Pál
Jelen alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 8/2016. (I.29.)Kgy. Határozatot számú határozatával fogadta el, a bíróság bejegyző végzése jogerőre emelkedésének napján lép hatályba.
Szűcs Pál
elnök